A XX. század robbanásszerű fejlődést hozott az építőiparban. A hagyományos építőanyagok mellett az építőipar egyre szélesebb körben kezdte el használni az üveg,alumínium és acél szerkezeteket, ami magával hozta a gyorsan kivitelezhető, időjárás független szerelt szerkezetek térnyerését. 1931 – Hans Leuzinger építész „Ortsstockhaus” síháza a svájci hegyekben volt az egyik első projekt, amelyben nagy formátumu szálcement táblát használtak. Ma ismét „régi pompájában” ragyog, 2016-ban finoman felújították.
Az építési technológia változásával együtt fejlődött az épületburok szerkezete. Megjelentek a szerelt szerkezetek. Ilyen szerkezet például a táblás homlokzatburkolat is mely különböző alcsoportokra osztható; méret szerint kis-, közép-, és nagy elemes homlokzatburkolatokat különböztetünk meg, míg anyagát tekintve szálcement, HPL, kerámia, valamilyen fém (piaci részesedést tekintve jellemzően alumínium kompozit), beton, táblásított fa rétegelt lemez lehet.
Táblás homlokzatburkolatok felosztása
Méret szerint
kis-
közép-
nagytáblás homlokzatburkolatokat különböztetünk meg.
Anyagát tekintve lehet:
szálcement
HPL
kerámia
valamilyen fém (piaci részesedést tekintve jellemzően alumínium kompozit) beton
táblásított fa rétegelt lemez
Mi a táblás homlokzatburkolat?
A táblás burkolatok kialakításának elve, hogy valamilyen mesterségesen, gyárban előállított táblát alumínium-, acél-, vagy fa szerkezetre szerelve, átszellőztetett homlokzatburkolatot hozunk létre.
Táblás homlokzatburkolat előnyei
A természetes burkolatokkal szemben a gyárban gyártott lemezek előnye, hogy a méretválasztéknak a gyártástechnológia szab csak határt és a gyártott végtermék minősége állandó. A másik előnye, hogy a szerelt szerkezetek elhelyezése nem függ nagy mértékben az időjárási viszonyoktól, szinte bármikor szerelhető.
Néhány esetben költséghatékonysági célok miatt nagy formátumú kőporcelán lapokat kontakt módon is felragasztanak homlokzatburkolatként. Ez azonban épületfizikai szempontokból az esetek jelentős részében hibás kialakítás, így ezzel ebben a blogposztban nem foglalkozunk.
Táblás homlokzatburkolat a gyakorlatban
Az átszellőztetett homlokzatburkolatok épületfizikai előnyei megkérdőjelezhetetlenek. Az átszellőztetett légrés miatt a nyári időszakban a burkolat mögött áramló levegő hűti a felületet, így alacsonyabb a légkondicionálás költsége. A réteges szerkezet esővédő burkolatként is funkcionál. A burkolat külső felületén a ráhulló csapadék 90-95 %-a lefolyik, míg a fugákon bejutó csapadék az átszellőztetett légrésben elpárolog, így védve a hőszigetelést az átnedvesedés ellen.
Szerelt homlokzatburkolatok pozitív hatással vannak a határolófalak zajszigetelő képességére is. Szigetelő réteg vastagságától, a burkolat tömegétől és a fugamennyiségtől függően akár 14 db értékkel is növekedhet a falazat zajszigetelő képessége.
Összegezve
Tény, hogy a beruházás életciklusának első fázisában – kivitelezéskor – a szerelt nagytáblás burkolatoknak magasabb a költsége. A közel 60 éves tapasztalat alapján bizonyított tény az is, hogy a szerelt homlokzatburkolatoknak hosszabb a várható élettartama és az üzemeltetés ciklusában költségmegtakarítást tesz lehetővé.
Ezért kimondható, hogy a teljesítményelvű tervezéssel az adott körülményhez kiválasztott legmegfelelőbb anyag esetén racionálisabb választás a szerelt homlokzatburkolat mint a hagyományos elven készült homlokzat.
